Zsoldos Benő: A játékkártya és története

A játék mint szórakozási forma; egyidős az emberiséggel. A homo ludens mindenkor megtalálta az eszközt és a módot, hogy szórakozzék és játékos kedvét kielégítse. A társasjáték és a lényegét képező versengés mint társadalmi jelenség, végighúzódik az emberiség történetén. Az egyik legrégibb társasjáték, a kártyajáték annyira népszerűvé vált, hogy része lett társas életünknek. Keletkezése, kialakulása tisztázatlan, századokra visszamenően alig maradtak fenn róla hitelt érdemlő feljegyzések. A legkorábbi forrás egy, a XVII. századból származó kínai enciklopédia, amely szerint a mai kártyajátékokhoz hasonló játék már 1120-ban ismert volt Kínában.
A manapság megszokott és elterjedt kártya csak egy a számtalan változat közül, amely szerte a világon megjelent. Sok évszázad telt el attól az időtől, amikor a kézzel festett kártya csak a főurak szórakozása volt, napjainkig, amikor a gyárak millió számra ontják és teszik mindenki számára hozzáférhetővé a kártyákat. A kártyának hosszú és változatos története van, amely az általános művelődéstörténet része. A tarka kártyalapok mindenkor követték a kor ízlését, divatját, szokásait, sőt rajtuk a történelem nagy eseménye is tükröződnek. Nem érdektelen a kártyázásnak mint kultúrtörténeti jelenségnek az egyes társadalmakra való hatása sem.
Ez a kötet a kártyával és annak történetével foglalkozik. Rendszerbe foglalva ismerteti és képekben bemutatja a múlt századok és a jelenkor kártyaféleségeit, amelyek az emberek játékos kedvét szolgálták, vagy az ismeretterjesztés, a reklám, a propaganda szolgálatában álltak.
A könyv kalauz kíván lenni a játékkártya gazdag világában